Nyitólap

1021 Budapest, Széher út 73. Telefon: 06-1 / 392-8200

Kórházunkról
Betegellátás
Ellátási terület
Fejlesztéseink
Aktualitások
Képzések
Galéria
Támogatás
Elérhetőségek
Szent Ferenc játszótér
Szent Ferenc játszótér

Gyógynövénykert

Kórházunkról
Történet
Tevékenységünk
Küldetésünk
Szervezeti felépítés
Állásajánlatok
Betegjogi képviselő
Partnereink
Szent Ferenc játszótér
Gyógynövénykert
 Nyitólap  Kórházunkról  Történet 
Betűméret-növelés →

Történet


A Budai Szent Ferenc Kórház (akkoriban Assisi Szent Ferenc Kórház) 1937-benA kórházat az Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció nővérei alapították 1935-ben, az akkori elöljárónő, Kuczera Flóra anya kezdeményezésére.

Tisztelendő Flóra anya célja az volt, hogy a fiatal ápolónővérek minél nagyobb szaktudással rendelkezzenek, a rend saját kórházában gyakoroljanak, és első osztályú kiképzésben részesüljenek. A kórház alapkőletétele 1935. augusztus 15-én történt. Az eseményen dr. Czapik Gyula kanonok, későbbi püspök mondott beszédet. Az épületet Kénost Vilmos építész tervezte és ő vezette az építési munkálatokat is.

Eredetileg 84 ágyas volt az intézmény, melyben kápolnát is építettek először a 2, majd a 3. emeleten. Ez az egyetlen kórházi kápolna Magyarországon, amely a kórház megalapítása óta folyamatosan, a legsötétebb időkben is megszakítás nélkül működött illetve működik.

1937. augusztus 19-én Angelo Rotta apostoli nuncius szentelte fel az intézményt. Az első beteg 1937. szeptember 4-én érkezett. Az egy- és kétágyas szobákban többnyire fizető betegeket helyeztek el. Az emeleteken lévő 2-2 nagy kórterem 8-8 beteget tudott befogadni. Később ezeket a nagy kórtermeket megosztották. Már ekkor sok egyházi személyt gondoztak, ápoltak a kórházban.

Az alapkőletételi ünnepség

A kórház működésének kezdetén a II. kerület, valamint a külső területek közül Pesthidegkút, Máriaremete, Adyliget, Budaliget lakosságát látta el. Ezen kívül Budajenő, Tök, Perbál, Zsámbék, Nagykovácsi ugyancsak az ellátási területhez tartoztak. A kórház a lakosság körében népszerű volt, és a Margit hídtól a város széléig terjedő kb. 15 km-es sávban állandó felvétellel látta el a betegeket. Későbbiekben a Pest megyei területeket fokozatosan leválasztották.


Dr. Moser Elek, az első igazgató, aki 1976-ig töltötte be ezt a posztot1937. szeptemberében Kuczera Flóra anya dr. Moser Eleket nevezte ki a kórház igazgatói székébe, akinek eredményes munkássága alatt a kórház tekintélye és népszerűsége nőtt. Ő 1976-ig vezette az intézményt. Az egyházi személyeken kívül főleg a II. kerületi lakosok tették ki a betegek nagy részét.

Az első sebészfőorvos, dr. Fodor Jenő a Bakay Klinikáról jött kórházunkba. Őt követte dr. Klimkó Dezső, aki a kolozsvári Egyetemi Sebészeti Klinika vezetője, majd a Baross utcai Klinika professzora volt. A Sebészeti Osztály növelte a kórház népszerűségét. Meg kell említenünk a Sebészeti Osztályon alorvosként működő dr. Szécsény Andort, aki később a SOTE I. sz. Sebészeti Klinika professzora lett.

A háborús években a politikai és faji üldöztetések idején a rend vezetősége az anyaházban, a kórház igazgatósága pedig a kórházban bújtatta az üldözötteket. Számos egyszerű család mellett több ismert személyiség kapott itt menedéket, többek között Morvai Endre, Budapest alpolgármestere is. Ugyancsak bizonyított, hogy korábban a Francia Intézet iskolájában tanító tanárnők egy részét a nővérek szerzetesruhába öltöztették, mivel ebben az időben biztos volt az internálásuk.

A harci cselekmények idején a kórházban igen sok sebesültet láttak el az ekkor 24 órás szolgálatot ellátó orvosok. A kórház orvosai a szovjet parancsnokság kérésére átjártak a Csatárka úti katonai egészségügyi intézménybe, közreműködtek a sebesültek ellátásában.

1950-ben a rendet feloszlatták, a rendházat és a többi ingatlant államosították. A Kongregáció anyaházának átadásakor 250 rendtag volt, akik mindnyájan a betegeket szolgálták. Ugyanabban az évben az EUGE papi szervezet, melynek elnöke Bárd János kalocsai segédpüspök volt, visszakapta a kórházat az államtól a papok és szerzetesek részére. Nem sokkal később a kórház ismét az állam kezelésébe került. Az átadás azzal a kikötéssel történt, hogy az ágyak 25%-át kell az egyház részére fenntartani. A kórházi ágylétszámot hússzal növelték. A főváros II. kerületének lakosságát valamint a katolikus egyház tagjait, volt szerzeteseit, vezetőit látták el. Az Actio Catholicánál külön ágynyilvántartó létesült, amely az egyházi személyek elhelyezését koordinálta. Segítségével az egyházi otthonokból, nevezetesen a székesfehérvári papi otthonból, a hejcei, jászberényi, piliscsabai öreg szerzetesek otthonából, valamint a budapesti Fő utcai papi otthonból naponta volt betegfelvétel.

Sok közismert, legendás hírű püspök feküdt a kórházban, sokan a száműzetésből (Hejcéről, Piliscsabáról) jöttek rendszeres kezelésre. A kórházban kezeltek között volt Grősz József, Czapik Gyula érsek és Zadravecz István ferences püspök is. Előfordult, hogy egy időben három püspök is fekvőbetegként volt a kórházban. A későbbiekben Lékai László bíboros, prímás érsek, Ijjas József érsek és más egyházi személyiségek is álltak itt kezelés alatt.

A 60-as években Haynal Imre, a híres belgyógyászprofesszor is ebben a kórházban kezelte betegeit. Érdekességként megemlítjük, hogy a kommunista állami és fővárosi vezetők közül is sokakat kezelt a kórház. Például Dobi István akkori államelnök fiát, Kádár János testvérét, Óvári Miklóst és családját, Berecz Jánost és családját, Farkasinszky Lajos kiskőrösi tanácselnököt és még sok más ismert személyiséget. Ez jelezte a kórház hírét, a szerzetesnővérek ápolási munkájának minőségét, hiszen a fent említettek a privilégiumként fejlesztett Kútvölgyi Kórház ápoltjai voltak.

1968-ban az egészségügyi intézmények integrációs törvényének alapján a kórház a János Kórház részévé vált, eredeti nevét elvesztette, és mint a János Kórház Széher úti részlege működött.


Dr. Kozma György1976-ban dr. Kozma György vette át a kórház és a belgyógyászati osztály vezetését.

A kórház 1987-ben ünnepelte dr. Paskai László bíboros jelenlétében fennállásának 50. évfordulóját. Az ünnepélyes megemlékezésen jelen voltak a főváros vezetői is. Ebben az időben az egyház különleges támogatást nyújtott az intézménynek, anyagilag segítette az intenzív osztály felállítását, a betegszállító mikrobusz beszerzését, a lift felszerelését.

1993-ban az állam és az egyház között kötött egyezmény alapján a rend visszakapta a kórház tulajdonjogát. A megegyezés szerint 1996-ig továbbra is a [Szent] János Kórház keretében működött, mint annak része. 1996-ban önálló igazgatású egyházi tulajdonú kórház lett. A kórház új igazgatójának dr. Kerkovits Gyulát, a nemzetközileg ismert kardiológust, a Magyar Kardiológusok Társasága örökös tiszteletbeli elnökét, az Európai Kardiológusok Társasága fellowját (választott tagját) nevezték ki. Ő haláláig dolgozott, kezelte visszatérő betegeit.


Dr. Kerkovits GyulaKülön kell szólnunk a Kardiológiai Osztály létesítéséről. 1991-ben – dr. Szele György, az Amerikai Egyesült Államokban élő és ott dolgozó magyar orvos fáradhatatlan és elkötelezett munkája eredményeként – kórházunk partnerkapcsolatot tudott létrehozni két amerikai kórházzal, amelyekkel karöltve nagy összegű amerikai kormánytámogatást sikerült elérni pályázat útján (United States Agency for International Development, USAID).

A kórház részéről dr. Andrássy Gábor (jelenleg a Kardiológiai Osztály vezető főorvosa) vállalta a kezdetektől ezt a nehéz és sok lemondással is járó munkát. A Budapesti Szent Ferenc Kórház (akkor még mint a Szent János Kórház Széher úti részlege) az amerikai kormánytámogatásból több mint 1 millió dollárnyi értékben tudott beszerezni orvosi műszereket. Nemcsak a kardiológiai fekvő- és járóbeteg-részleget sikerült ebből a pénzből létrehozni, hanem a korszerű automatikus labort és a rehabilitációs egységet is. Megkezdte munkáját az intenzív osztály, a szubintenzív részleg valamint a kardiológiai ambulancia. Mindezek műszerezettség tekintetében messze meghaladták az országos szintet, és világviszonylatban is korszerűek voltak.

Ebben az időben a kórház évente rendezett többnapos, színvonalas, angol nyelvű nemzetközi kardiológiai konferenciát (Szent Ferenc Kórház Nemzetközi Kardiovaszkuláris Szeminárium), ami Magyarországon és a régióban is egyedülálló volt.


Dr. Tahy Ádám1999-ben dr. Tahy Ádám, az Európai Kardiológusok Társasága fellowja, az Egészségügyi Világszervezet (WHO)Tanácsadó Testületének tagja, a Balatonfüredi Szívkórház volt főigazgatója vette át a kórház vezetését. A hosszú távú célkitűzések megvalósításának részeként, az új évezred kezdetén komoly beruházásokat indított az intézetben és fázisokra tagolt rekonstrukciós terv készült.

A rekonstrukció első fázisában részben központi, részben pályázaton elnyert és alapítványi forrásokból felújításra került a kórházépület földszintje, a porta, a kardiológiai ambulancia, és megtörtént a kazánház, fűtéshálózat és az energiaszolgáltatás részleges rekonstrukciója, befejeződött számos kórterem és szociális helység komfortosítása.

A második fázisban az oktatás (graduális, posztgraduális és betegoktatás) elősegítésére az intézet harmadik emeletén megépült az új előadó- és gyógytornaterem, a gyógyszertár, az informatikus, a pszichológus és a lelki gondozó szobája, kialakításra került az igen jól felszerelt gasztroenterológiai és hasiultrahang-laboratórium.

A rekonstrukció harmadik fázisában, 2003-ban megtörtént a konyhaüzem teljes műszaki rekonstrukciója, ezzel párhuzamosan új ebédlő került kialakításra és sor került a kórházépület bővítésére is.


Assisi Szent Ferenc szobra (Kligl Sándor alkotása)A rekonstrukciós munkálatokkal párhuzamosan pályázatokon elnyert források és a kórház alapítványának támogatásával felújításra került az intézet műszerparkja (gasztroenterológiai, hasi- és szívultrahang-készülékek, EKG-monitorhálózat, nagyteljesítményű laborautomata, röntgenkészülék stb.), kiépült az informatikai hálózat, új betegszállító- és mentőkocsik álltak munkába (ajándék a főváros XII. kerület Hegyvidék Önkormányzatától), a kórház legtöbb helyiségébe és a kórtermekbe klímaberendezés került, megépült a mentőbeálló, felállítottuk kórházunk névadójának, Assisi Szent Ferencnek szobrát (Kligl Sándor alkotása, a szobrot a ferences Paskai László bíboros, prímás érsek szentelte fel) és megépült – külön bejárattal – az új gépjárműparkoló is. A költséghatékonyság növelése céljából megtörtént a kórházépület nyílászáróinak cseréje és az elavult felvonó teljes átalakítása.

A kórház munkatársai az utóbbi években több jelentős nemzeti illetve nemzetközi tudományos programban vettek részt. Ezek közül kiemeljük a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetével (Roska Tamás akadémikus és munkatársai) és a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetével (Kopp Mária professzor asszony és munkatársai) közösen végzett programot.

A kórház vezetésében 2007-ben szervezeti struktúramódosításra került sor, ennek egyik lépése volt a Felügyelő Testület újjáalakulása. Majd ez év november 1-jétől kórházunk főigazgatója dr. Trombitás Zoltán volt 2011-ig. Utódja megbízott főigazgatóként Ácsné Papp Margit volt.

Dr. Trombitás ZoltánÁcsné Papp MargitDr. Toldy-Schedel Emil, a jelenlegi főigazgató

2012-ben ünnepelte kórházunk fennállásának 75 éves jubileumát.

2012 őszétől a kórház főigazgatója dr. Toldy-Schedel Emil.

Szerkesztette: Czira Anita

 vissza
Aktualitások
JÚN
20
14 órás szentségimádás a Szent Ferenc Kh.-ban. - Július
14 órás szentségimádás lesz Júliusban a kórház kápolnájában. További részletekért kattintson a címre.
MÁJ
21
A UPS önkéntes napja a Budapesti Szent Ferenc Kórházban
A UPS önkéntes napja a Budapesti Szent Ferenc Kórházban
Május 13-án a UPS Magyarország munkatársai önkéntes munkát végeztek a Szent Ferenc Kórházhoz kapcsolódó Hárs-hegyi tanösvényen.
ÁPR
25
Egészségnapok a II. kerületben
A II. kerületi egészségnapok keretében kardiológiai szűrőnap lesz a Budapesti Szent Ferenc Kórházban. Időpont: 2017. május 20. Minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Események
1021 Budapest, Széher út 73. telefon: (1) 392 8200
Kapcsolat Impresszum